A teniszben 8 alapvet� �t�s van: a szerva, a tenyeres, a fon�k, a r�pte, a f�lr�pte, a lecsap�s, a r�vid�t�s �s az �temel�s.

Szerva

A szerva vagy m�s n�ven adogat�s kezdem�nyezi a labdamenetet. Az adogat�j�t�kos feldobja a labd�t, magasan a leveg�ben meg�ti az �t�j�vel: a labda a h�l� �rint�se n�lk�l az ellenf�l t�rfel�n tal�lhat� �tellenes adogat�udvarban pattan le. Az adogat�j�t�kos nem tehet l�p�seket szerv�l�s k�zben, ezzel ugyanis f�lrevezethetn� az ellenfel�t. Ha az adogat� ell�p az eredeti hely�r�l a szervamozdulat k�zben, vagy r�l�p az alapvonalra, az hib�nak min�s�l.

A j�t�kosok gyakran m�r a szerv�val szeretn�k megnyerni a labdamenetet, ez akkor lehets�ges, ha az ellenf�l nem tudja a labd�t szab�lyosan visszaadni. A szerva akkor is szab�lyos, ha az adogat� nem fej f�l�l szerv�l (nem dobja fel a labd�t), hanem lepattintja a f�ldre, �s alulr�l �ti �t. Ebben az esetben azonban a szerva lass� lesz, �s az ellenf�l k�nnyen megt�madhatja.

T�bbf�le szerva l�tezik, f� t�pusai: lapos, p�rgetett (topspin), csavart (twist), nyesett (sliced).

A lapos szerva a leggyorsabb, ekkor a labda nem p�r�g a leveg�ben, hanem gyorsan �tszeli azt, egyenes vonalban v�g�dik az ellenf�l adogat�udvar�ba. Mivel enn�l a szerv�n�l a labda alig a h�l� f�l�tt halad el, k�nnyen megakadhat benne, teh�t nagyon pontosan kell �tni. �ppen ez�rt a j�t�kosok legt�bbsz�r k�z�pre �tik, ahol a h�l� alacsonyabb, �s els� szervak�nt pr�b�lkoznak vele, mert ha elrontj�k, m�g mindig �thetnek egy m�sodik adogat�st. A f�rfi teniszez�k szerv�j�nak sebess�ge meghaladhatja a 200 km/h-t is.

A p�rgetett (topspin) szerva �t�sekor a j�t�kos a labda als� r�sz�t �rinti a leveg�ben. Ez a szerva sokkal lassabb. A labda p�rg�se lehet�v� teszi, hogy magasan a h�l� f�l�tt �rkezzen az ellenf�l t�rfel�re, majd az adogat�udvarba bukjon. �ppen ez�rt ez a szerva sokkal biztons�gosabb, mint a gyors, lapos adogat�s, sokszor m�sodik szervak�nt ezt haszn�lj�k. A p�rgetett szerva �t�s�hez ennek ellen�re gyakran t�bb er� sz�ks�ges, mint a laposhoz.
A labda p�rg�se azt is eredm�nyezi, hogy az magasra pattan. A fogad�j�t�kosok �ltal�ban j�l tudj�k kezelni a magasra pattan� szerv�kat tenyeres oldalon, fon�kkal viszont ann�l nehezebben. �ppen ez�rt a fon�kra �rkez� p�rgetett szerva j� el�k�sz�t�s lehet szerva-r�pte j�t�khoz. Ennek a szerv�nak a technik�ja neh�z, mivel az adogat�j�t�kosnak eg�szen a feje f�l�tt, s�t, m�g h�tr�bb kell meg�tnie a labd�t. Ez �sszetett mozdulatsort ig�nyel.

Nyesett adogat�s: a jobbkezes teniszez� labda h�ts� r�sz�t jobbra tart� mozdulattal �ti meg (balkezes j�t�kos ellenkez� ir�nyba csavar). A csavart labda a leveg�ben kiss� balra tart, �s lepattan�skor megcs�szik, �s m�g kijjebb kanyarodik lepattan�s ut�n. Egy j� nyesett szerva a fogad� j�t�kost eg�szen kimozd�tja oldalir�nyba, �gy a teljes p�lya megny�lik az adogat� sz�m�ra a t�mad�shoz. Enn�l a szerv�n�l alacsonyan rep�l, nagy a hibasz�zal�k, �gy f�leg els� szervak�nt �tik. Ha siker�l, az ellenf�l gyakran bele sem tud �rni (�sz), alkalmas az ellenf�l kiszor�t�s�ra, de pattanhat �gy is, hogy eg�szen testre �rkezik, �gy a fogad� nem tudja megfelel�en fogadni.

P�rgetett-nyesett szerva: az el�z�ek kombin�ci�ja, a labda lefele p�r�g, oldalra tart �s magasra pattan. Alkalmas biztons�gi szerv�nak.

A csavart adogat�s egy k�l�nleges t�pus� p�rgetett-nyesett szerva, ami a lepattan�s ut�n m�shogy viselkedik, mert sokkal ink�bb p�r�g, mint oldalra csavarodik. �ppen ez�rt f�ldet �r�s ut�n nem csavarodik kifel�, baloldalra, hanem a f�ld�n ir�nyt v�ltoztat, �s jobbra pattan. Fon�kkal k�l�n�sen neh�z visszaadni, mivel a labda er�vel, magasra pattan. Ez a legnehezebb szervat�pus, az adogat�j�t�kosnak eg�szen a h�ta m�g�tt kell meg�tnie a labd�t. Kiv�l�an alkalmas szerva-r�pte j�t�khoz: lassabban �rkezik meg a szerva az ellenf�lhez, �s neh�z visszaadni.

Adogat�ssal kapcsolatos terminol�gia

• Hozni az adogat�st: az adogat� megnyeri az adogat�j�t�k�t
• Break (br�k): amikor az egyik versenyz� elveszi ellenfele adogat�s�t
• Breakpoint (br�klabda): csak egy pont kell ahhoz, hogy a versenyz� elvegye az ellenf�l adogat�s�t
• Kett�shiba: az adogat� elrontja mindk�t szerv�j�t, �gy az ellenf�l nyeri a pontot.
• Rontott szerva: a labda megakad a h�l�ban, vagy a megfelel� adogat�udvaron k�v�lre esik (out)
• L�bhiba: az adogat� a labda el�t�se el�tt r�l�p az alapvonalra
• Necc: a labda �rinti a h�l�t, de nem akad meg benne, �s ut�na a megfelel� adogat�udvarban pattan le. Az adogat� �jra �theti a megfelel� szerv�t
• Els� �s m�sodik szerva: minden labdamenetn�l k�t lehet�s�ge van az adogat�nak szerv�lni. A necces szerv�t minden esetben �jraj�tssz�k
• Nyer� szerva/�sz �rt�k� adogat�s: a fogad� bele�r a szerv�ba, de nem tudja visszaadni
• �sz: olyan szab�lyos szerva, amibe a fogad� bele sem tud �rni