Game, set, match

Egy teniszmeccs labdamenetekb�l, j�t�kokb�l (game), j�tszm�kb�l (szett) �ll. A j�t�k c�lja p�ly�n tartani a labd�t, lehet�leg �gy, hogy az ellenf�l erre ne legyen k�pes. Szab�lyos �t�s, ha a j�t�kos a labd�t maximum egy lepattan�s ut�n visszaadja az ellenf�l t�rfel�re �gy, hogy a saj�t t�rfel�n m�r nem pattan le, �s az ellenf�l t�rfel�n is p�ly�ra esik. A teniszp�lya fent ismertetett vonalai szabj�k meg az adogat�udvar �s a p�lya hat�rait. Ha a labda – ak�r k�v�lr�l, �s �pphogy, de – �rinti az adott vonalat, akkor az adott �t�s bent van, a labdamenet folytat�dhat.
A hivatalos teniszmeccseket b�r� ir�ny�tja, a vonalakat pedig vonalb�r�k figyelik, akik, ha a labda kint van out-ot ki�ltanak. A teniszmeccs menete, hossza szigor� szab�lyokhoz van k�tve.

Labdamenet

A labdamenetet az adogat� kezdem�nyezi, aki saj�t t�rfel�n az alapvonal m�g�l bal vagy jobb oldalr�l szerv�l. Adogat�s k�zben nem v�ltoztathatja meg a hely�t l�p�sekkel, �s a labda el�t�s�nek pillanat�ig nem l�phet r� az alapvonalra, valamint nem l�pheti �t.

A szerva akkor szab�lyos, ha a labda lepattan�s n�lk�l �trep�l a h�l�n, majd az ellenf�l t�rfel�n a megfelel� (az adogat� poz�ci�j�val �tellenes oldalon tal�lhat�) adogat�udvarban pattan le (a T-vonal �s a k�z�pvonal �ltal behat�rolt r�sz).

Ha a labda el�t�se el�tt a j�t�kos r�l�p vagy �tl�pi az alapvonalat, ha a szerva saj�t t�rf�len lepattan, a h�l�ban megakad vagy az ellenf�l t�rfel�n a megfelel� adogat�udvaron k�v�lre esik (out, hossz� vagy sz�les), szab�lytalan. Ebben az esetben az adogat� egy alkalommal ugyanarr�l az oldalr�l megism�telheti a szerv�t (m�sodik szerva). Ha az adogat� a m�sodik szerv�t is elrontja, az kett�shiba: vagyis a labdamenetet automatikusan az ellenf�l nyeri.
Ha a szerva h�l�t �r, de �tesik az ellenf�l oldal�ra, k�t eset lehets�ges: vagy beesik a megfelel� adogat�udvarba (a szerva „necces”): ekkor az adogat� �jra els� szerv�t �thet, vagy – ha m�r a m�sodik szerv�ja volt necces – megism�telheti a m�sodik szerv�t is. Ha azonban a labda megcs�szik a h�l�n �s nem esik be a megfelel� adogat�udvarba: a szerva rontottnak min�s�l.

Ha az adogat� sikeres szerv�t �t, az ellenf�lnek vissza kell adnia. Az nincs meghat�rozva, hogy pontosan hol kell fogadni az adogat�st, �ltal�ban az alapvonal k�zel�ben szokt�k – att�l f�gg�en, milyen er�ss�g� az ellenf�l szerv�ja. Viszont a fogad� azt nem teheti meg, hogy a szerva lepattan�sa el�tt – r�pt�vel – bele�r a labd�ba.
Ha a fogad�nak nem siker�l visszaadnia a szerv�t, az �sz (a fogad� bele sem �r a labd�ba) vagy �sz �rt�k� (bele�r, de nem tudja p�ly�n tartani). Mindk�t esetben az adogat�� a pont. Ha a fogad� megfelel�en vissza tudja adni a szerv�t, folytat�dik a labdamenet. A szervafogad�st m�s n�ven returnnek is nevezik. A return akkor megfelel�, ha a labd�t egy lepattan�s ut�n siker�l vissza�tni az ellenf�l t�rfel�re. A labda meg�t�se ut�n saj�t t�rf�len soha nem pattanhat le a labda.

A labdamenet addig tart, am�g valaki nem ront, vagy be nem fejezi a menetet egy nyer� �t�ssel (amibe az ellenf�l nem tud bele�rni egy lepattan�s ut�n). Ront�st jelent, ha a j�t�kos t�rfel�n a labda meg�t�se el�tt egyn�l t�bbsz�r lepattan a labda (= az ellenf�l nyer�t �t), ha a labda meg�t�se ut�n saj�t t�rf�len lepattan a labda, ha a j�t�kos h�l�ba �ti, vagy ha ki�ti a p�ly�r�l (vagyis a labda meg�t�se ut�n az a p�ly�n k�v�l pattan le el�sz�r). Ha labdamenet k�zben a labda h�l�t �r, de p�ly�n bel�l pattan le (necces), az �t�s szab�lyos, a menet folytat�dik (de ha az egyik j�t�kos h�l�r�l �tes� labd�val nyeri a pontot, �ltal�ban k�zfeltart�ssal eln�z�st k�r ellenfel�t�l). A j�t�kosnak nem felt�tlen�l kell megv�rnia, am�g lepattan a labda a t�rfel�n: felszaladhat a h�l�hoz �s r�pt�zhet is.

J�t�k (game)

Egy j�t�k (game) alatt csak az egyik j�t�kos adogat. Azt, hogy ki kezdi el az adogat�st egy meccsen, p�nzfeldob�ssal d�ntik el: a nyertes eld�ntheti, adogatni vagy fogadni szeretne.

Az adogat� mindig a p�lya jobb oldal�r�l kezdi a szerv�t (a k�z�pjelt�l jobbra es� �s az oldalvonal k�z�tti ter�leten, az alapvonal m�g�tt). Ezek ut�n labdamenetenk�nt felv�ltva szerv�l a jobb- �s baloldalr�l, eg�szen addig, am�g valamelyik�k meg nem nyeri a game-et.

A game megnyer�s�hez a teniszez�nek legal�bb n�gy labdamenetet meg kell nyernie, ak�r adogat�k�nt, ak�r fogad�k�nt. Az adogat�nak elvileg mindig t�bb es�lye van megnyerni a saj�t adogat�s�t, hiszen egy j� szerv�val a kez�ben tarthatja �s ir�ny�thatja a labdamenetet.
A megnyert labdameneteket a hagyom�nyos pontoz�s szerint jel�lik. Els� pont: 15, ut�na 30, 40. Mindig az adogat� pontsz�m�t mondj�k el�sz�r, ha megnyeri az els� labdamenetet: 15-0: tizen�t-semmi (fifteen-love), ha elveszti: 0-15: semmi-tizen�t (love-fifteen). Ha az �ll�s 15-15 vagy 30-30, a b�r� a k�vetkez�t mondja: 15-mind (fifteen-all), 30-mind (thirty-all). A j�t�kot k�t ponttal kell megnyerni, 40-mind, vagyis deuce vagy egyenl� ut�n valamelyik j�t�kos el�nybe ker�l (advantage, el�ny az adogat�n�l, el�ny a fogad�n�l). El�ny ut�n nem sz�molnak tov�bb: ha az illet� j�t�kos elveszti az el�ny�t, a pontok vissza�llnak 40-40-re, deuce-ra.
Ha az egyik j�t�kos el�rte a 40-et �s nincs egyenl�, vagy el�nye van, akkor labd�ja van a game megnyer�s�hez (gamepoint). Ha ez a fogad� j�t�kos, akkor ez a gamepoint egyben breakpoint is (br�klabda): vagyis lehet�s�ge van elvenni az ellenf�l adogat�s�t, „megbr�kelni” ellenfel�t. Ha az adogat� nem tudja h�r�tani a br�klabd�t, akkor elveszti az adogat�s�t �s h�tr�nyba ker�l. Ha az adogat� semmire hozza az adogat�s�t (a fogad� nem szerez pontot), azt love-game-nek nevezz�k. Ford�tott helyzet is lehets�ges: ha az adogat� semmire vesz�ti el az adogat�s�t. A felek j�t�konk�nt felv�ltva adogatnak, ha valamelyik�k elvesztette az adogat�s�t, lehet�s�ge van visszavenni az elvesztett adogat�g�met, teh�t ledolgozni br�kh�tr�ny�t, vagy – ellenkez� esetben – meger�s�theti br�kel�ny�t is egy j� adogat�ssal. A j�t�kosok minden p�ratlan j�t�k ut�n t�rfelet cser�lnek.

J�tszma/szett (set)

A teniszmeccs legnagyobb egys�gei a j�tszm�k. Egy j�tszma megnyer�s�hez 6 j�t�kot kell nyerni, de elk�pzelhet�, hogy ez sem elegend�, ha mindk�t j�t�kos 6-6 j�t�kot nyer (teh�t p�ld�ul mindig mindenki hozza az adogat�s�t). Ha valamelyik j�t�kos m�r megnyert 5 j�t�kot, a j�tszma kritikus ponthoz �rkezik: vagy az ellenf�lnek kell a j�tszm�ban marad�s�rt adogatnia, vagy ha � maga br�kel�nyben van, esetleg adogathat a szett�rt.

A k�vetkez� szett szempontj�b�l l�nyeges, hogyan d�l el a j�tszma: a nyertesnek kell kiszerv�lnia, vagy a m�sik nem tud j�tszm�ban maradni. A k�vetkez� szettben ugyanis a soron k�vetkez� j�t�kos kezdi a szerv�t: az els� esetben teh�t az el�z� j�tszma vesztese, a m�sodikban a gy�ztese. Az a teniszez�, aki kezdi a szerv�t egy szettben, mindig – legal�bbis l�lektani – el�nyben van. K�pzelj�k el a k�vetkez� fel�ll�st: az a j�t�kos ker�l br�kel�nybe, aki kezdte a szerv�t: 1-0 (saj�t adogat�s), 2-0 (ellenf�l�), 3-0 (saj�t). Az illet� komoly el�nyre tett szert, �s a m�siknak mindig futnia kell ut�na (p�ld�ul 3-1: az ellenf�l is hozza a szerv�j�t; de: 4-1; 4-2; 5-2; 5-3; 6-3). M�g ha vissza is szerezn� az elvesztett adogat�g�met, akkor is hoznia kellene a saj�t szerv�j�t ahhoz, hogy kiegyenl�tsen (3-0, 3-1, 3-2: visszaveszi > � szerv�l az egyenl�t�s�rt: m�g mindig �jra elvesztheti).
Ha az a j�t�kos ker�l el�nybe, aki m�sodszor szerv�l (vagyis az ker�l br�kh�tr�nyba, aki kezdte a szerv�t), a k�vetkez�k�ppen alakul a szett: 0-1, 0-2, 1-2, 1-3, 2-3 stb.
A h�tr�nyban lev� j�t�kos teh�t – ha hozza a t�bbi adogat�s�t – mindv�gig szorosan k�veti a m�sikat, �s ha visszavenn� az elvesztett adogat�st, azonnal kiegyenl�t�dne az �ll�s (0-1, 0-2, 1-2, 2-2!). Annak a j�t�kosnak teh�t, aki kezdi a szerv�t, mindenk�ppen l�lektani el�nye van: pontok tekintet�ben jobban el tud h�zni a m�sikt�l el�ny eset�n, h�tr�nyban pedig t�bb es�ly l�tszik arra, hogy ki tud egyenl�teni.
Ha valamelyik j�t�kosnak m�r csak egyetlen pont kell ahhoz, hogy megnyerje a j�tszm�t, akkor szettlabd�ja (setpoint) vagy m�s n�ven j�tszmalabd�ja van.

Ha nem siker�l semelyik j�t�kosnak eld�ntenie a szettet, �s eljutnak 6-6-hoz, akkor r�vid�tett j�tszma, tie-break k�vetkezik. A tie-breaket mindig az adogat�sban soron k�vetkez� j�t�kos kezdi. Csak egy labdamenetben adogat (jobbr�l balra), ut�na v�ltanak: a m�sik k�vetkezik k�t adogat�ssal (balr�l, majd jobbr�l), �s ett�l fogva kettes�vel cser�lnek. A r�vid�tett j�tszma 7 pontig tart, de itt is k�t ponttal kell nyerni. Mivel v�ltogatj�k a szerv�t, csak egy-egy labdamenetet lehet nyerni a m�sik adogat�s�n�l: ezeket minibreaknek nevezz�k. Ha a j�t�kosok tie-breakben szerzett pontjainak �sszege oszthat� hattal, akkor t�rfelet cser�lnek. Amelyik j�t�kos megnyeri a tie-breaket, az� a szett is 7-6-ra. A r�vid�t�st az 1970-es �vekben vezett�k be, hogy ler�vid�ts�k a v�ge�rhetetlen meccseket, amelyekben az �sszes j�tszm�t kett� j�t�kra kellett nyerni (a leghosszabb j�tszma 29-27 lett…).

Meccs (match)

Egy egy�ni meccs – nemt�l vagy torn�t�l f�gg�en – tarthat k�t nyert szettig (3/2, best of three sets) vagy h�rom nyert szettig (5/3, best of five sets). A n�k minden esetben k�t nyert szettig j�tszanak, a f�rfiak a kisebb torn�kon �s az ATP Masters Series torn�kon k�t nyert szettig j�tszanak (b�r kor�bban a d�nt�ben h�rom nyert szettig j�tszottak), a Davis-kup�n �s a Grand Slam-torn�kon viszont minden fordul�ban 3 j�tszma kell a gy�zelemhez. A kisebb torn�kon d�nt� j�tszm�t is eld�nthet tie-break, a Grand Slam-torn�kon azonban – a US Open kiv�tel�vel – nincs d�nt�szett-tie-break se a n�kn�l, se a f�rfiakn�l.

A p�rosok eset�n a szab�lyok kicsit k�l�nb�znek: minden esetben k�t szettet kell nyerni�k a meccs megnyer�s�hez. Ha mindk�t p�r 2-2 szettet nyer meccs-tie-break (match tie-break, MTB) d�nt: ezt minimum t�z megnyert pontig j�tssz�k, �s k�t pont k�l�nbs�ggel kell nyerni. Ha az egyik teniszez� vagy p�r m�r csak egy pontra van a meccs megnyer�s�t�l, akkor meccslabd�ja van.