A tenisz�t�

Az �t�t a 16. sz�zad elej�n tal�lt�k fel, a jeu de paume-hoz. Eleinte az �t�k nagyon k�l�nb�z�ek voltak. A tenisz�t� k�sz�lhet f�b�l (k�risfa, b�kkfa), f�mb�l (ac�l, duralum�nium, tit�n), vagy szintetikus rostokb�l (�veg, sz�n, esetleg farostok kever�ke). Kor�bban a fa�t� volt a jellemz�, az ut�bbi �vek fejleszt�seinek k�sz�nhet�en – amik els�sorban a tenisz�t� anyag�t �rintett�k – az �t� sokkal nagyobb er� kifejt�s�re lett alkalmas, �s k�nnyebb is lett, ez�ltal a sport is kellemesebb� v�lt. A legt�bb mai �t� kerete t�bbek k�z�tt grafitot, tit�nt, ac�lt tartalmaz.
Noha a technol�gia folyamatosan fejl�dik, a profi j�t�kosok �ltal�ban �veken kereszt�l ragaszkodnak ahhoz az �t�fajt�hoz, amit megszoktak. Ann�l is ink�bb, mert a tenisz�t�iket �ltal�ban szem�lyre szabj�k, hogy min�l hat�konyabban tudj�k haszn�lni.

A tenisz�t� h�rj�nak megv�laszt�sa �s a h�roz�s er�ss�ge rendk�v�l fontos egy teniszez� sz�m�ra. Rengeteg k�l�nf�le h�r l�tezik (p�ld�ul nylon vagy term�szetes marha-, ill. b�r�nyb�l). A tenisz�t� beh�rozott r�sz�nek m�rete szab�lyozott: sz�less�ge nem lehet nagyobb 29,21 cm-n�l, magass�ga pedig 39,37 cm-n�l. Az �t� teljes hossza (t�k�rtengelye ment�n, kerettel �s ny�llel egy�tt) legfeljebb 73,66 centim�ter lehet, m�g keret�nek legnagyobb sz�less�ge nem lehet t�bb 31,75 centim�tern�l. A tenisz�t� s�lya 350 �s 411 gramm k�z�tt mozoghat.

A teniszlabda

J�llehet a kir�lyi (lawn tennis, royal tennis), illetve a mai tenisz el�gg� hasonl�t egym�sra, a k�t sport�g labd�ja nagyon k�l�nb�zik a m�sikt�l. A kir�lyi v�ltozatban l�sz�rt, puha rongyot vagy m�s eff�le anyagot varrtak bele a b�rbe vagy v�szonba. Az �j v�ltozatban ugyanakkor sokkal puh�bb labd�kra volt sz�ks�g, nehogy t�ls�gosan felt�rja a gyepet. Az 1850-es �vekben Charles Goodyear feltal�lta az indiai gumi vulkaniz�l�s�t, ennek k�sz�nhet�en a teniszlabda anyaga is megv�ltozott.

Ma a teniszlabda kaucsukb�l k�sz�l, a k�zep�ben leveg� van. K�v�lr�l nemez bor�tja, aminek a nagy versenyeken k�telez�en s�rg�nak vagy feh�rnek kell lennie. A teniszlabd�k �sszet�tele v�ltozhat att�l f�gg�en, milyen c�lra k�sz�lnek: p�ld�ul csak szabadid�s sportol�shoz, amat�r, rendszeres vagy profi teniszhez, feln�tteknek vagy fiataloknak. Az �sszet�telbeli k�l�nbs�gek legl�tv�nyosabban a labda teherb�r� k�pess�g�ben �s �lettartam�ban mutatkoznak meg. A versenyeken haszn�lt labd�k vannak a legnagyobb terhel�snek kit�ve, �s ezeknek kell a legnagyobb elv�r�soknak is megfelelni�k: mindig a lehet� legjobban kell pattanniuk stb. Ennek k�vetkezt�ben ezek a labd�k gyorsabban elhaszn�l�dnak.

A teniszlabda �tm�r�j�nek 6,350 �s 6,668 centim�ter k�z�tt kell mozognia, m�g s�lya 56 �s 59,4 gramm k�z�tt v�ltakozhat. Ha 254 cm magasr�l sima fel�let� beton talajra ejtj�k (an�lk�l, hogy er�t fejten�nk ki), akkor a labd�nak legal�bb 134,62, legfeljebb 147,32 centim�terig kell felpattannia. T�bbf�le t�pus� labda van, annak megfelel�en v�ltoztatj�k �ket, hogy a m�rk�z�st milyen bor�t�son j�tssz�k.

Eredetileg a labda sz�ne feh�r volt, de azt�n s�rg�ra v�ltottak, hogy a n�z�k jobban l�thass�k a lel�t�r�l. Ennek ellen�re a feh�r sz�n� labda tov�bbra is szab�lyos, ak�r versenyen is lehetne haszn�lni �ket.

�lt�zet

Eleinte a tenisz gyorsabban fejl�d�tt, mint a divat, �gy a teniszez�k nyakkend�ben, f�z�ben j�tszottak. K�s�bb a n�kn�l egyre ink�bb felt�ntek a szokny�k a teniszp�ly�n, �s a teniszez�n�k azon rivaliz�ltak, kinek van eleg�nsabb ruh�ja. Suzanne Lenglen teremtette meg a n�i sportol� im�zs�t: � lett a divatikon a teniszvil�gban.

Az 1980-as �vekben a teniszruh�k tov�bb moderniz�l�dtak: egyre lezserebbek �s k�nyelmesebbek lettek. Bevezett�k a r�vidnadr�got, �s a f�rfiakn�l az inget is felv�ltotta lassan a p�l�ing (f�leg Ren� Lacoste hat�s�ra). A n�k szokny�kat, ruh�kat hordtak, majd fokozatosan bevezett�k a sortot �s az ujjatlan p�l�t is. Az 1990-es �vekben az �j anyagok, k�zt�k a poli�szter bevezet�s�vel a ruh�k egyre k�nyelmesebb viselett� v�ltak. Manaps�g a leggyakoribb viselet a f�rfiakn�l a r�vidnadr�g �s a p�l�ing, a n�kn�l a sort �s az ujjatlan p�l�, de n�melyik f�rfi teniszez� szereti az ujjatlan p�l�kat is, �s a n�kn�l is fennmaradt a csinos ruh�k divatja is.