A teniszp�ly�nak szigor�an meghat�rozott m�retei vannak. A teljes p�lya hossza 26 yard (23,77 m�ter): egy-egy t�rf�l 13 yard (11,89 m�ter) hossz�. A p�lya sz�less�ge att�l f�gg, egyest vagy p�rost j�tszanak. Ha egyest, akkor a sz�less�g 9 yard (8,23 m�ter): ekkor a p�lya k�t sz�l�n tal�lhat� m�sf�l yardos (1,37 m�teres) folyos�k nem sz�m�tanak a p�ly�ba. Ha p�rost j�tszanak, a k�t folyos� is �rv�nyes: ekkor teh�t a p�lya sz�less�ge 12 yard (10, 97 m�ter).

A p�lya f�bb vonalai a k�vetkez�k:

• A t�glalap alak� p�lya k�t r�videbb oldala az alapvonal. Az alapvonalak k�zep�n tal�lhat�, azokra mer�leges, 10 centim�ter hossz�, 5 centim�ter sz�les vonalka a k�z�pjel. A teniszez�k az alapvonal m�g�l szerv�lnak. Ha a j�t�kos jobb oldalr�l szerv�l, akkor a k�z�pjelt�l jobbra �s – att�l f�gg�en, hogy egy�ni teniszt j�tszik vagy p�rosozik – a p�lya sz�le k�z� es� ter�leten �ll a szerv�hoz.

• Az alapvonalakkal p�rhuzamosan helyezkedik el a p�lya k�zep�n a h�l�

• A p�lya sz�leit az oldalvonalak jelzik: van egyes �s p�ros oldalvonal

• A h�l�t�l mindk�t ir�nyra 7 yard (6,4 m�ter) t�vols�gban k�t-k�t p�rhuzamos vonal tal�lhat�: az adogat�vonalak, mindennapi haszn�latban a T-vonalak. A T-vonal, a h�l� �s az egyes oldalvonalak �ltal behat�rolt ter�let az adogat�udvar: itt kell lepattannia a szerv�nak

• A p�lya k�zep�n tal�lhat�, oldalvonalakkal p�rhuzamos, T-vonalakig tart� vonal a k�z�pvonal, hivatalos nev�n a k�z�p-adogat�vonal: ez osztja f�l az adogat�udvarokat k�t-k�t r�szre. Az adogat� a vele �tellenes oldalon tal�lhat� adogat�udvarba szerv�l.

Bor�t�s

A p�lya bor�t�sa k�l�nb�z� lehet, ami sok tekintetben befoly�solhatja a j�t�kot. A labda gyorsas�ga, pattan�sa (p�ld�ul milyen magasra pattan a labda) f�gg att�l, hogy milyen p�ly�n j�tszanak a teniszez�k.

F�bb bor�t�sok:

• Kem�ny: a kem�ny p�ly�nak k�l�nb�z� t�pusai vannak: lehet Rebound Ace, Decoturf, ciment vagy quick. A p�lya �ltal�nos jellemz�je, hogy gyors, �s nagy fizikai felk�sz�lts�get ig�nyel.

• Salak: m�sztartalm� bor�t�s, apr�ra t�rdelt t�gl�b�l vagy k�b�l �ll. A salakp�lya �ltal�nos jellemz�je, hogy lass�. Ennek k�sz�nhet�, hogy salakp�ly�n gyakran alakulnak ki hossz� labdamenetek. A Roland Garros a legnagyobb salakos torna.

• F�: a f�ves bor�t�s el�g ritka, mivel �lland� karbantart�st ig�nyel. Ez a bor�t�s a leggyorsabb (m�g ha az ut�bbi �vekben lassult is valamennyit), �s a labda alacsonyra pattan. Ezek miatt a jellegzetess�gek miatt a p�lya alkalmas t�mad� teniszre: p�ld�ul szerva-r�pte j�t�kra. A labdamenetek �ltal�ban r�videk. A legh�resebb f�ves torna Wimbledon.

• Szintetikus: a szintetikus p�ly�knak k�l�nb�z� fajt�i vannak: p�ld�ul Gerflor, Taraflex, Greenset, sz�nyeg, n�ha parketta. F�leg a fedett p�ly�s torn�kon alkalmazz�k, �s gyorsas�ga miatt legink�bb a kem�ny bor�t�sra hasonl�t.

A h�l�

A h�l�t a p�lya k�zep�n fesz�tik ki, legfeljebb 0,8 centim�ter �tm�r�j� k�t�lre vagy f�mhuzalra. A k�t�l vagy f�mhuzal k�t h�l�tart� oszlop tetej�hez van er�s�tve. A h�l� sz�ne s�t�t, a tetej�n l�v� 5-6,53 centim�ter vastags�g� cs�k (szeg�lyszalag) pedig feh�r. A h�l�nak megfelel�en s�r� sz�v�s�nek kell lennie, nehogy a labda �tf�rjen a r�seken.
A h�l�tart� oszlopok helye att�l f�gg, egyes vagy p�ros m�rk�z�st j�tszanak a p�ly�n. Ennek megfelel�en vagy az egyes, vagy a p�ros oldalvonalt�l 0,914 m�terre kifel� tal�lhat�k a 1,07 m�ter magas tart�oszlopok. Ha p�ros meccsekhez kifesz�tett h�l� van a p�ly�n egyes meccshez is, akkor k�t �n. egyesl�ccel fel kell t�masztani a h�l�t 1,07 m�ter magass�gban a megfelel� pontokon (ahol az egy�ni m�rk�z�shez haszn�latos h�l� h�l�tart� oszlopai lenn�nek, vagyis az egyes oldalvonalakt�l 0,914 m�terre kifel�). Erre az�rt van sz�ks�g, mert a h�l� magass�ga szigor�an meghat�rozott: a sz�l�n 1,07 m�ter, a k�zep�n 0,914 m�ter magasnak kell lennie, ezt rendszeresen ellen�rzik.