A sz� eredete

A k�z�pkorban, amikor a franci�k �t�labdaj�t�kot j�tszottak (m�g gyakran puszta k�zzel vagy b�rkeszty�vel), az adogat� gyakran elki�ltotta mag�t, mikor oda�t�tte a labd�t ellenfel�nek: Tenez! (’fogja!’). A tenir ige felsz�l�t� alakj�t a korabeli franci�ban �gy ejtett�k: /ten�ts/. K�s�bb, amikor az angolok �tvett�k a j�t�kot �s a hozz� tartoz� terminol�gi�t, a sz�t /tenis/-nek �rtelmezt�k. Innen j�n a tennis, magyarul a tenisz sz�.

A j�t�k el�zm�nyei �s l�trej�tte

�gy n�zett ki egy teniszez�n� 1881-ben…

A tenisz egy francia eredet� �t�s labdaj�t�k (jeu de paume) angolok r�v�n tov�bbfejlesztett v�ltozata. Az agincourt-i �tk�zet (1415) ut�n Charles d’Orl�ans herceg angol fogs�gba ker�lt. A Norfolk gr�fs�gban l�v� Wingfieldben tartott�k fogva k�t �vtizeden kereszt�l. Ez alatt az id� alatt a herceg bevezette Angli�ban az �t�labdaj�t�kot, amit � maga csaknem minden nap �z�tt. A forr�sok szerint a tenisz csaknem n�gy �vsz�zaddal k�s�bb, 1858 �s 1870 k�z�tt j�tt l�tre mai form�j�ban.

1858-ban a sportkedvel� Harry Gem jog�sz l�trehoz egy – a mai teniszp�ly�khoz hasonl� – p�ly�t saj�t birtok�n. 1863 k�r�l Walter Clopton Wingfield tiszt, a Wingfield v�rurak �s Charles d’Orl�ans fogvatart�j�nak, John Wingfieldnek egyenes �gi lesz�rmazottja szint�n a tenisz egy fajt�j�t �zi londoni birtok�n. 1869 k�r�l Harry Gem bar�tj�val, Augurio Perer�val egy �jfajta �t�sj�t�kot j�tszanak, amit el�sz�r pelot�nak, majd lawn tennis-nek neveznek. 1872-ben k�t helyi orvossal, Frederic Haynesszel �s Arthur Tomkinnal l�trehozt�k a vil�g els� teniszklubj�t Leamingtonban. Val�sz�n�leg teh�t – a legend�val ellent�tben – nem W. C Wingfield, hanem Harry Gem tal�lta fel a mai �rtelemben vett „modern teniszt”, viszont Wingfield hagyom�nyozta az ut�korra azzal, hogy 1874-ben „Sphairistike” (g�r. ’labdaj�t�k’) n�ven kereskedelmi forgalomba hozta. Wingfield spairistike-je (lawn tennis, royal tennis) a francia jeu de paume (angolul: real tennis) tov�bbfejlesztett v�ltozata, amit f�v�n j�tszottak. A kaucsuklabd�t k�l�n az�rt fejlesztett�k ki, hogy megfelel�en pattanjon a f�v�n. Sok teniszt�rt�n�sz szerint Wingfield idej�ben �ltett�k �t a francia terminol�gia nagy r�sz�t is az angol nyelvbe.

Az els� tenisztorn�t val�sz�n�leg M. William Appleton rendezte meg nahanti birtok�n, 1876 augusztus�ban: a torn�t John Dwight nyerte. Ezek ut�n k�vetkezett az els� wimbledoni tenisztorna: 1877. j�lius 9-16-ig: ez teh�t a legr�gebbi, legnagyobb m�lt� ma is l�tez� tenisztorna. Az els� torn�n 22 f�rfi teniszez� indult, �s az angol W. Spencer Gore diadalmaskodott.

Franciaorsz�g, ahonnan a jeu de paume sz�rmazott, csakhamar felismerte a wimbledoni tenisz sz�ps�g�t, �s megh�dolt. 1878-ban m�r meg is alakult Dinard-ban (Bretagne) az els� francia teniszsz�vets�g. Ebben az id�ben alakultak az els� t�rsas�gok Ausztr�li�ban is. Gyorsan n�tt az amat�r tenisztorn�k sz�ma is: �rorsz�gban (1879), az ausztr�l kol�ni�kban, Melbourne-ben (az Ausztr�l Opent 1905-ben rendezt�k meg el�sz�r). Az Amerikai Egyes�lt �llamokban, Newportban is l�trej�tt egy amat�r torna 1881-ben: a mai US Open el�dje.

A tenisz teh�t a viktori�nus korban keletkezett, �s a szab�lyai is viktori�nusok voltak: a sportot csak a gazdag arisztokr�cia gyakorolhatta, �gy nem volt sz�ks�g p�nzre a fenntart�s�hoz, de nem is lehetett fizetett mesters�g. Ez megmagyar�zza azt is, mi�rt voltak a hivat�sos teniszez�k sok�ig eltiltva a nagy nemzetk�zi tenisztorn�kt�l. Ann�l is ink�bb, mert a tenisz tekint�lyei hatalmukat f�ltve nem akartak t�l�k f�ggetlen profi teniszez�ket bevonni a sportba. A francia tenisztorna (innent�l Internationaux de France de tennis vagy Roland Garros) volt az els�, amelyik enged�lyezte a hivat�sos teniszez�k r�szv�tel�t, 1925-ben.

A „Grand Slam” kifejez�st 1933-ban k�t �js�g�r� haszn�lta el�sz�r (John Kieran �s Allison Danzig), amikor az ausztr�l Jack Crawford megnyerte az ausztr�l amat�r torn�t, a Roland Garrost �s Wimbledont, majd a Forest Hill-i amerikai bajnoks�gon d�nt�be jutott. Ez a n�gy torna az�rt emelkedett ki a t�bbi k�z�l, mert egyed�l a n�gy rendez� orsz�g diadalmaskodott a Davis-kup�n, ami akkoriban a legnagyobb nemzetk�zi torna volt. A Davis-kup�t Dwight Davis alap�totta 1900-ban, el�sz�r csak Nagy-Britannia �s az USA r�szv�tel�vel. K�s�bb m�s orsz�gok is csatlakoztak, de 1973-ig egyed�l Nagy-Britannia, az USA, Ausztr�lia �s Franciaorsz�g csapata tudta megnyerni. Donald Budge volt az els� teniszez�, aki 1938-ban kimondottan a n�gy Davis-kupa-gy�ztes orsz�g torn�j�n akart gy�zelmet aratni (egy�bk�nt nem is indult volna Amerik�ban, mert nem szerette az ottani kl�m�t): az els�, aki megk�s�relte megcsin�lni a Grand Slamet, �s akinek ez siker�lt is.

1968-ban megkezd�d�tt az „open era”, a profi kor, amikort�l a hivat�sos teniszez�k is indulhatnak a k�l�nb�z� torn�kon. A n�gy Grand Slam is ny�lt bajnoks�g lett, �s ma is ez a n�gy a leg�rt�kesebb a tenisztorn�k k�z�tt.

Az els� bajnokok

Az amat�r �s a profi j�t�kosok k�z�tt fenn�ll� rivaliz�l�s sok�ig nem tette lehet�v�, hogy megfelel�, objekt�v rangsort lehessen fel�ll�tani a teniszez�k k�z�tt. 1968-ig a hivat�sos j�t�kosok nem indulhattak azokon a torn�kon, amelyeket a nemzetk�zi vagy a nemzeti teniszsz�vets�gek rendeztek meg. Ennek ellen�re volt n�h�ny alkalom az �sszehasonl�t�sra: Rod Laver p�ld�ul 1962-ben, egy ausztr�l f�ves torn�n j�tszott az �v k�t legjobb profi teniszez�j�vel, Kenneth Robert Rosewall-lal �s Lewis Alan Hoaddal: k�t meccset nyert meg, 19-et elvesztett. 1948-t�l egyre nyilv�nval�bb� v�lt, hogy a vil�g legjobb teniszez�i a profik k�z�tt vannak. 1931 ut�n az open era el�tti kor �sszes nagy teniszez�je profiv� v�lt, �s (Henri Cochet kiv�tel�vel) mindegyik�k ekkor �rte el karrierje cs�cspontj�t (Bill Tilden, Henri Cochet, Ellsworth Vines, Fred Perry, Donald Budge, Bobby Riggs, Jack Kramer, Pancho Segura, Pancho Gonzales, Frank Sedgman, Tony Trabert, Ken Rosewall, Lew Hoad, Rod Laver). 1966-ban siker�lt a hivat�sos teniszez�k t�mogat�inak �s Jack Kramernek el�rni�k, hogy a k�vetkez� �v amat�r wimbledoni tenisztorn�ja ut�n szervezzenek egy profi torn�t is Wimbledonban. A BBC2 szponzor�l�s�val 1967 augusztus�ban meg is szervezt�k a torn�t, amelyen 8 hivat�sos teniszez� indulhatott. A torna akkora sikerrel j�rt a k�z�ns�g �s a telev�zi�n�z�k k�r�ben, hogy Herman David, Wimbledon akkori igazgat�ja elhat�rozta, hogy a k�vetkez� �v (1968) hagyom�nyos Wimbledonja nyitott lesz: mindenki, a hivat�sos teniszez�k is indulhatnak rajta. 1968. m�rcius 30-�n a Nemzetk�zi Sz�vets�g beleegyezett abba, hogy n�h�ny torna (k�zt�k els�k�nt 1968 �prilis�ban egy Bournemouthban rendezett bajnoks�g) nyitott legyen. De az eredm�nyek ellen�re a sz�vets�g �s a profizmus t�mogat�i k�z�tt tov�bb folytat�dott a harc: m�g n�gy �vig v�rni kellett arra, hogy a tenisz teljesen ny�ltt� v�ljon. 1972 szeptember�ben a US Openen, az �v egyetlen olyan Grand Slam-torn�j�n, ahol a vil�g �sszes legjobb j�t�kosa jelen volt, a teniszez�k – hogy ne kelljen vezet�ikt�l f�ggni�k – l�trehozt�k az els� olyan test�letet, amelyhez mindenki csatlakozhatott, az ATP-t (Association of Tennis Professionals). Ez a sz�vets�g a kor�bbiakkal egy�ttm�k�dve l�tre akart hozni egy �ves versenysorozatot (ATP Tour), s ezt a c�lt 1972-ben el is �rte. A szervezet – amelynek ir�ny�t�sa egy�bk�nt hamar kics�szott a j�t�kosok kezei k�z�l – ir�ny�totta ett�l fogva az �sszes nagyobb kezdem�nyez�st, lesz�m�tva a Grand Slam-torn�kat �s a Davis-kup�t, amelyeknek rendez�si joga tov�bbra is a Nemzetk�zi Sz�vets�g �s a nemzeti teniszsz�vets�gek kez�ben volt. 1973. augusztus 23-�n az ATP l�trehozta az els� vil�granglist�t: a t�rt�nelem els� vil�gels� teniszez�je Ilie Nastase lett.

Wimbledon a maga r�sz�r�l a konzervativizmus b�sty�ja maradt. Mik�zben a tenisztorn�k enged�lyezt�k a r�sztvev� teniszez�knek, hogy sz�nes �lt�zetben l�pjenek p�ly�ra, Wimbledonban k�telez� maradt a teljesen feh�r ruha.

Suzanne Lenglen, az els� jelent�s n�i teniszez� nagyban hozz�j�rult a n�i tenisz sikeress� t�tel�hez: Cannes-ban megnyerte az „�vsz�zad meccs�t” Helen Mills ellen, majd egy �vvel k�s�bb visszavonult az amat�r�k k�z�l, �s az „els� hivat�sos turn�” kamp�ny�nak �l�re �llt �szak-Amerik�ban. Ennek ellen�re a n�i tenisz m�g sok�ig nem nyert l�tjogosults�got, az 1960-as �vekig kellett v�rni arra, hogy a teniszez�n�k belesz�lhassanak az esem�nyek sor�ba. Ekkor azonban az ATP mint�j�ra l�trej�tt a WTA (Women’s Tennis Association) is, ami egyben a hivat�sos n�i tenisz l�trej�tt�t is jelentette.

Az „open era”

A modern, professzion�lis tenisz 1968-ban, az „open er�”-val (hivat�sos, profi kor) kezd�d�tt. Az �v n�gy legnagyobb tenisztorn�ja, a Grand Slam-torn�k megnyitott�k kapuikat a hivat�sos teniszez�k el�tt is. A sport l�p�sr�l l�p�sre amat�rb�l profiv� v�lik. Ekkort�l tekinthetj�k a sportot modernnek, s ekkor kezd�dik meg a statisztik�k, rekordok sz�montart�sa is.

A f�rfi �s n�i tenisz legf�bb c�lja a Grand Slam el�r�se lett: egy napt�ri �ven bel�l megnyerni mind a n�gy Grand Slam-torn�t. Don Budge m�r kor�bban teljes�tette ezt, de ekkor m�g a profi teniszez�k nem vehettek r�szt a bajnoks�gokon. Rod Lavernek k�tszer is siker�lt a Grand Slam: az els� m�g a profi kor el�tt (1962), a m�sodik azonban m�r 1969-ben. A n�k k�z�tt t�bb versenyz�nek is siker�lt: p�ld�ul Margaret Smith Courtnak (1970) vagy Steffi Grafnak (1988).

A pontoz�s eredete

A tenisz k�l�nleges pontoz�sa (15, 30, 40) szint�n a jeu de paume-t�l sz�rmazik. A k�z�pkorban a 60 volt a legelterjedtebb szimbolikus �rtelm� sz�m. Abban az id�ben vezett�k be a 60 perces �r�kat, �s egy aranyd�n�r 15 sou-t �rt. A francia j�t�kban is a 15 szorzataival sz�moltak: tal�n az �ra szakaszaira utalva, vagy az�rt, mert p�nzben fogadtak a j�t�kra. Azt nem lehet tudni, hogyan lett a pontsz�mol�sban 40 a 45-b�l. Egyesek szerint a j�t�kosok egyszer�en ler�vid�tett�k: r�videbb volt kimondani a negyvenet, mint a negyven�t�t. B�r az elm�letet sokan vitatj�k, mindezid�ig nem siker�lt kiel�g�t�bb magyar�zatot tal�lni.

A deuce (=egyenl�, 40-40) kifejez�s szint�n a francia labdaj�t�kra vezethet� vissza. 40-40-es �ll�sn�l a j�t�kvezet� ezt ki�ltotta: „à deux” (’kett�re’), amivel azt akarta mondani, a j�t�kosoknak k�t ponttal kell megnyerni�k a j�t�kot. Az angolok sz�haszn�lat�ban v�lt az „à deux” deuce-sz�.