A vil�granglista �l�n

2004

Annak ellen�re, hogy nem volt mellette edz�, 2004-et az Ausztr�l Open megnyer�s�vel kezdte. A 16 k�z� j�tszmaveszt�s n�lk�l jutott, ut�na pedig megverte kor�bbi f� ellenfeleit, Lleyton Hewittot �s David Nalbandiant. Bejutott a d�nt�be, ahol es�lyt sem hagyott Marat Szafinnak (7–6(3), 6–4, 6–2), �gy megnyerte m�sodik Grand Slam-c�m�t is.

Az Ausztr�l Openen aratott sikere ut�n, 2004. febru�r 2-�n �tvette a vezet�st a vil�granglist�n, �s a vil�gels�s�get 237 h�tig nem is engedte ki a kez�b�l. A Roland Garros el�tt tov�bbi 3 c�met nyert, k�zt�k k�t Masters Series-torn�t Indian Wellsben �s Hamburgban. Miamiban viszont a harmadik k�rben kikapott Rafael Nadalt�l, akivel ekkor tal�lkozott els� alkalommal. A Roland Garroson �jra nem siker�lt sok�ig jutnia: a h�romszoros bajnok brazil Gustavo Kuerten a 3. k�rben megverte. Wimbledonban azonban felejttette ezt a korai veres�get azzal, hogy sikeresen megv�dte c�m�t (d�nt�: Andy Roddick ellen, 4–6, 7–5, 7–6(3), 6–4, ez volt karrierje 3. Grand Slam-gy�zelme). K�zvetlen�l ez ut�n Gstaadban megnyerte �lete els� hazai torn�j�t, majd a toront�i Masters-torn�n is gy�zni tudott, ezzel 23 meccsre b�v�tette veretlens�gi sorozat�t.

Az ath�ni olimpi�n � vitte Sv�jc z�szlaj�t a megnyit� �nneps�gen,^[39] de f� es�lyesk�nt v�ratlanul a 2. k�rben b�cs�zott (Tom� Berdych verte meg). A v�ratlan veres�get azonban el�ny�re ford�totta az ezt k�vet� hetekben. A US Openen csak Andre Agassi tudott neki neh�zs�geket okozni a negyedd�nt�ben, de sikeresen bejutott a d�nt�be, ahol Lleyton Hewittnak 3 j�tszm�ban �sszesen 6 j�t�kot enged�lyezett, k�t szettet is 6–0-ra nyert (6–0, 7–6(3), 6–0). Ezzel a gy�zelemmel � lett az els� teniszez� Mats Wilander (1988) �ta, aki egy napt�ri �vben a n�gy Grand Slam-torn�b�l h�rmat meg tudott nyerni.

B�zelben, sz�l�v�ros�ban el�sz�r l�phetett volna vil�gels�k�nt p�ly�ra, de p�r �r�val az els� meccse el�tt megs�r�lt, �gy vissza kellett l�pnie. S�r�l�se miatt a p�rizsi Masters-torn�n sem tudott indulni, �s f�l� volt, hogy az �v v�gi houstoni Tennis Masters Cupot is ki kell hagynia, de v�g�l el tudott indulni. A j�t�k�n nyoma sem l�tszott kor�bbi s�r�l�s�nek: a csoportk�r�kb�l veretlen�l jutott az el�d�nt�be, majd megv�dte a c�m�t is (d�nt�: Lleyton Hewitt ellen: ebben az �vben m�r hatodszor verte meg). Az eg�sz torna sor�n egyetlenegy szettet vesz�tett el, �s egyben egy rekordot is megd�nt�tt: ez volt sorozatban a 13. d�nt�je, amit megnyert (a rekordot Bj�rn Borg �s John McEnroe tartotta 12 egym�s ut�n megnyert d�nt�vel. Federer 2005-ben is folytatta ezt a sorozatot, �s meg sem �llt 24 d�nt�ig.

2004-ben nyert-vesz�tett meccseinek ar�nya 74-6 volt, �s �sszesen 11 torn�n diadalmaskodott az �v folyam�n (ebb�l 3 Grand Slam-torn�n �s 3 Masters Series versenyen), �s a vil�granglista els� 10 hely�n �ll� teniszez�vel v�vott �sszes meccs�t megnyerte (18-at). Az �v sor�n ny�jtott teljes�tm�ny��rt t�bb d�jat is kapott (ITF Tennis World Champion, Laureus World Sportsman of the Year). (~> Meccsei 2004-ben)

2005

2005 elej�n kezdett el Tony Roche-sal dolgozni, aki f�leg Grand Slam-torn�k el�tt seg�tette a felk�sz�l�sben. Tony Roche kor�bban m�r Ivan Lendl �s Patrick Rafter edz�je is volt, �s sok Grand Slam-c�mhez seg�tette �ket. Ebben az �vben Federer az Ausztr�l Openen az el�d�nt�ig menetelt (id�k�zben Andre Agassit is megverte), ott viszont a k�s�bbi gy�ztes Marat Szafin egy n�gy�r�s meccsen meg�ll�totta (7–5 4–6 7–5 6–7(6) 7–9), pedig Federernek a negyedik szett r�vid�t�s�ben meccslabd�ja is volt.

Az Ausztr�l Open ut�n k�zvetlen�l n�gy torn�t is megnyert sorozatban: a rotterdami �s dubaj torn�t, majd gy�z�tt az �v els� k�t Masters Series-verseny�n, Indian Wellsben �s Miamiban is (ez ut�bbi d�nt�j�ben 0:2-es szetth�tr�nyb�l ford�tott Rafael Nadal ellen). A salakos szezon els� torn�j�n, Monte Carl�ban a negyedd�nt�ig jutott, a Hamburg Masterst viszont megnyerte: ez m�r a harmadik Masters Series-c�me volt az �vben.

A Roland Garroson �lete addigi legjobb helyez�s�t �rte el, bejutott az el�d�nt�be, ahol azonban a k�s�bbi gy�ztes Rafael Nadal n�gy j�tszm�ban b�cs�ztatta. Federer csal�dottan t�vozott P�rizsb�l, de azzal a meggy�z�d�ssel, hogy minden es�lye megvan arra, hogy egyszer gy�zz�n a francia bajnoks�g salakj�n.
A Roland Garros ut�n Federer akkori karrierj�nek leghosszabb veretlens�gi sorozata k�vetkezett. A r�vid f�ves szezonban az el�z� �vekhez hasonl�an �jra uralta a mez�nyt, megnyerte a Wimbledont felvezet� hallei torn�t, Wimbledonban pedig ism�t megv�dte c�m�t, mik�zben az eg�sz torna sor�n mind�ssze egy szettet vesztett el (a d�nt�t ism�t Andy Roddick ellen j�tszotta: 6–2 7–6(2) 6–4). Ez volt sorozatban a harmadik wimbledoni gy�zelme. A torna ut�n �gy d�nt�tt, kihagyja a montre�li Masters-torn�t, �s csak Cincinnatiben t�rt vissza a p�ly�ra. Ezt a torn�t meg is nyerte, ezzel � lett az els� f�rfi teniszez�, aki egy �v alatt n�gy ATP Masters Series-torn�n diadalmaskodni tudott. Szeptemberben a US Openen, miut�n siker�lt t�ljutnia David Nalbandianon �s Lleyton Hewitton, meg tudta v�deni a c�m�t, eml�kezetes d�nt�ben Andre Agassi ellen (6–3 2–6 7–6(1) 6–1). Ez volt karrierje hatodik Grand Slam-tr�fe�ja, �s sorozatban a m�sodik �ve, hogy mind Wimbledonban, mind a US Openen gy�zni tudott.

Az �v m�sodik fel�ben komoly s�r�l�ssel bajl�dott, a legt�bb versenyt ki kellett hagynia. Hosszas gondolkod�s ut�n az �v v�gi sanghaji Mesterek Kup�j�n azonban elindult, �s s�r�l�se dac�ra majdnem meg is nyerte, de v�g�l ellenfele, David Nalbandian – f�leg Federer s�r�l�s ut�n legyeng�lt fizikai �llapot�nak k�sz�nhet�en – k�t szett h�tr�nyb�l ford�tani tudott. 2003 okt�ber�t k�vet�en Federer 24 d�nt�t nyert sorozatban, ennek, �s addigi leghosszabb, 35 meccses veretlens�gi sorozat�nak szakadt v�ge Sanghajban. Az �v sor�n �sszesen 11 torn�t nyert meg, �s az �vi nyert-vesz�tett meccseinek ar�nya 81-4 lett. Ha megnyerte volna a sanghaji d�nt�t, be�ll�totta volna John McEnroe 82-3-as rekordj�t (1984). Federer az �v sor�n �sszesen 11 torn�t nyert meg, �s 2000 pontra n�velte el�ny�t a vil�granglist�n. (~> meccsei 2005-ben)

2006

2006 volt eddigi legsikeresebb �ve. Eg�sz �vben tov�bbra is toronymagasan, t�bb ezer pontos el�nnyel vezette a vil�granglist�t.

Janu�rban visszah�d�totta az Ausztr�l Opent, a ciprusi M�rkosz Pagdat�szt verve a d�nt�ben (5:7 7:5 6:0 6:2). Ez imm�r hetedik Grand Slam-gy�zelme volt, r�ad�sul id�ig mind a 7 Grand Slam-d�nt�j�t megnyerte, ami p�ld�tlan a teniszt�rt�nelemben. A verseny eml�kezetes d�j�tad�j�n gyermekkori p�ldak�pe, az ausztr�l Rod Laver jelenl�t�ben s�rva fakadt. M�rciusban megv�dte Indian Wellsben �s Miamiban is a c�m�t, �s a sz�m�ra kev�sb� otthonos salakos p�ly�kon is egyre jobb teljes�tm�nyt ny�jtott: Monte Carl�ban �s R�m�ban is bejutott a d�nt�be, s csak a salakspecialista Rafael Nadal tudta meg�ll�tani (pedig R�m�ban Federer m�r meccslabd�ig jutott).

A Roland Garroson �jra el�r�bb l�pett, az el�z� �vi el�d�nt� ut�n 2006-ban m�r a d�nt�be jutott, ahol �jra Nadal �llt az �tj�ba. Ha megnyerte volna a Roland Garros d�nt�j�t, megcsin�lta volna a Grand Slamet (egym�s ut�n n�gy Grand Slam-torn�n diadalmaskodott volna), ha nem is a klasszikusat. Hi�ba kezdtek azonban egyre t�bbet besz�lni a vil�granglista 2. hely�n �ll� Nadal el�ret�r�s�r�l, Federer a f�ves id�nyben �jra �tvette az ir�ny�t�st, Wimbledonban zsin�rban negyedszer is nyerni tudott, erre kor�bban csak Pete Sampras (1997–2000) �s Bj�rn Borg (1976–1980) volt k�pes. Ekkor Federer m�r 48 meccs �ta veretlen f�ves p�ly�n, ezzel megd�nt�tte Bj�rn Borg 41 meccses cs�cs�t (1976–1981). A toront�i Rogers Cup c�m�t is � szerezte meg, majd az �v utols� Grand Slam-torn�j�n, a US Openen a hazai kedvenc Andy Roddickot verte a d�nt�ben, megszerezve kilencedik Grand Slam-c�m�t.

� az egyetlen f�rfi teniszez�, aki egym�s ut�n h�rom �vben Wimbledonban �s a US Openen is nyerni tudott. � az egyetlen, aki k�tszer is meg tudta csin�lni a Small Slamet: azaz k�t �vben is (2004, 2006) megnyert a n�gy Grand Slam-torn�b�l h�rmat. B�r nem csin�lta meg a klasszikus Grand Slamet, � az els� f�rfi teniszez� Rod Laver �ta (1969), aki egy napt�ri �ven bel�l mind a n�gy Grand Slam-torn�n bejutott a d�nt�be.

�v v�g�n meg�ll�thatatlan volt, nyert a Madrid Mastersen, �let�ben el�sz�r megnyerte az otthoni, b�zeli torn�t, ahol gyerekkor�ban labdaszed� volt. A Mesterek Kup�j�n pedig legy�zte a c�mv�d� David Nalbandiant, Andy Roddickot (meccslabd�r�l ford�tva), Rafael Nadalt �s James Blake-et is. Eg�sz �vben csup�n k�t j�t�kost�l kapott ki, Nadalt�l �s Andy Murrayt�l (Cincinnati Masters, 2. k�r), a 17 versenyb�l, amin r�szt vett az �v sor�n, 16-on d�nt�be jutott, 12-t pedig meg is nyert. 29 meccses veretlens�gi sorozattal, a vil�granglist�n (ATP Rankings) t�rt�nelmi rekord 8370 ponttal, az �vi versenyen (ATP Race) szint�n t�rt�nelmi rekord 1674 ponttal z�rta az �vet. Behozhatatlan el�ny�t j�l t�kr�zi, hogy �v v�g�n Nadal a vil�granglist�n 4470 ponttal (3900 pont k�l�nbs�g) �llt a m�sodik helyen, m�g az ATP Race-en 894 pontot gy�jt�tt. (~> meccsei 2006-ban)

2007

2007-ben szettvesztes�g n�lk�l gy�z�tt az Ausztr�l Openen, ellenfele a d�nt�ben Fernando Gonz�lez volt (7–6, 6–4, 6–4). A j�tszmaveszt�s n�lk�li gy�zelem utolj�ra Ken Rosewallnak siker�lt 1971-ben az Ausztr�l Openen, Bj�rn Borgnak pedig 1980-ban a Roland Garroson. Ezzel megszerezte 10. Grand Slam-c�m�t, amivel az �r�kranglist�n m�r az 5. helyre ker�lt. Gy�zelm�vel � lett az els� f�rfi teniszez� az open er�-ban, aki k�tszer is h�rom Grand Slamet tudott nyerni sorozatban (2005: Wimbledon, US Open, 2006: Ausztr�l Open �s 2006: Wimbledon, US Open, 2007: Ausztr�l Open).^[42] � lett az egyetlen f�rfi teniszez�, aki h�rom k�l�nb�z� Grand Slam-torn�n is legal�bb h�romszor tudott nyerni (Wimbledon: n�gyszer; US Open, Ausztr�l Open: h�romszor).

2007. febru�r 26-�n Federer lett a teniszt�rt�nelem megszak�t�s n�lk�l leghosszabb ideig uralkod� f�rfi vil�gels�je: 161 h�ttel (2004. febru�r 2-�t�l kezdve) megd�nt�tte az amerikai Jimmy Connors csaknem 30 �ves rekordj�t. (A f�rfi �s n�i mez�nyben az abszol�t rekordot ekkor Steffi Graf tartja: � 186 h�tig nem vesz�tette el vil�gels�s�g�t.) A vil�granglista �l�n t�lt�tt �sszes h�t tekintet�ben (a f�rfi mez�nyben) Connors rekordj�nak megd�nt�se ut�n Federer az �t�dik helyre ker�lt, majd John McEnroe-t (170) is be�rte, �gy jelenleg a 4. helyen �ll (Pete Sampras vezet 286 h�ttel).

M�rciusban Federer visszah�d�totta a c�m�t a Dubai Openen, a d�nt�ben Mihail Juzsnijt verve. A torna megnyer�s�vel be�ll�totta Bj�rn Borg 41 meccses veretlens�gi rekordj�t. Ez egyben karrierj�nek eddigi leghosszabb veretlens�gi sorozata volt (kor�bbi egy�ni rekordja 35 meccs volt 2005. j�nius 6. �s november 20. k�z�tt), a sorozat az Indian Wells Masters m�sodik k�r�ben �rt v�get.
A Sv�jci Posta �prilis 10-�n egy egyedi, �t �s a wimbledoni tr�fe�t �br�zol� b�lyeg kibocs�t�s�val tisztelgett a teniszez� el�tt, aki sikereivel vil�gszerte n�pszer�s�tette haz�j�t. Ebben a kit�ntet�sben kor�bban �l� szem�ly m�g nem r�szes�lt.

A salakos id�ny els� torn�j�n, a Monte Carlo Mastersen Federer a d�nt�be jutott, ezzel megism�telte 2006-os teljes�tm�ny�t, a Rome Mastersen viszont meglepet�sre kiesett a 3. k�rben. A Roland Garros el�tti utols� Masters-torn�n, Hamburgban �jra Rafael Nadallal j�tszott a d�nt�ben, �s �let�ben el�sz�r meg is verte salakon: 2–6, 6–2, 6–0. Ezzel a gy�zelemmel megszak�totta Nadal 81 meccsen �t tart� salakos veretlens�gi rekordj�t, �s egyben megszerezte a 13. Masters-c�m�t (2007-ben az els�t). A Roland Garroson ism�t bejutott a d�nt�be, de ez�ttal sem siker�lt nyernie, ism�t Nadal akad�lyozta meg, hogy Federer egyszerre bajnok legyen az �v �sszes Grand Slam-torn�j�n (3–6, 6–4, 3–6, 4–6). A Roland Garros alatt t�bb rekordot is megd�nt�tt: sorozatban 36 j�tszm�t nyert Grand Slam-torn�kon (2007. Ausztr�l Open, 1. k�r – Roland Garros, negyedd�nt�), eggyel t�bbet, mint John McEnroe 1984-ben, m�r 12 Grand Slam-el�d�nt�be �s 8 d�nt�be jutott be sorozatban, az ut�bbival megd�ntve Jack Crawford 73 �ves, t�rt�nelmi rekordj�t.

B�r 2003-t�l 2006-ig minden �vben megnyerte – wimbledoni gy�zelme el�tt – a f�ves torn�t Hall�ban, ebben az �vben �gy d�nt�tt, f�radts�g miatt kihagyja.^[47] Wimbledonban azonban tov�bb folytatta a Grand Slam-torn�kon folytatott sorozatait: bejutott a 13. sorozatos Grand Slam-el�d�nt�j�be, �s a 9. d�nt�j�be is. A d�nt�ben �jra Rafael Nadal volt az ellenfele, �s Federer t�rt�nelmi gy�zelmet aratott (7–6, 4–6, 7–6, 2–6, 6–2): �t�dik sorozatos wimbledoni gy�zelm�vel be�ll�totta Bj�rn Borg megism�telhetetlennek hitt open era-rekordj�t. Borg a lel�t�r�l figyelte, �s drukkolt neki: ha m�r valaki megd�nti a rekordj�t, azt akarta, hogy Federer legyen az.„Nem is t�rt�nhetett volna szimpatikusabb emberrel” – mondta a meccs ut�n.
Tizenegy Grand Slam-c�m�vel Federer m�r a harmadik helyen �llt az �r�kranglist�n, Bj�rn Borggal �s Rod Laverrel holtversenyben – m�r csak Roy Emerson (12) �s Pete Sampras (14) el�zte meg. Ekkor f�v�n m�r 54, Wimbledonban 34 meccs �ta veretlen. Az ATP Race-ben gy�jt�tt pontjai alapj�n – Nadallal egy�tt – els�k�nt kvalifik�lta mag�t az �v v�gi Tennis Masters Cupra.

A kem�ny p�ly�s szezon els� torn�j�n, a toront�i Rogers Mastersen Federer bejutott a d�nt�be, de nem v�dte meg c�m�t: szoros meccsen kikapott Novak �okovi�t�l. A US Open el�tti utols� Masters-torn�t (Cincinnati) viszont megnyerte, ezzel az els� helyen v�gzett a US Open Series-versenyben is. Cincinnatiben aratott gy�zelme p�lyafut�sa 50. tornagy�zelme volt. Csak n�gy teniszez� jutott el fiatalabb korban az �tvenedik tornagy�zelm�ig: Bj�rn Borg, Jimmy Connors, John McEnroe �s Ivan Lendl. Vel�k ellent�tben viszont Federer 50 c�m�nek a fel�t Grand Slam-torn�n (11) �s ATP Masters Series-versenyen (14) szerezte, s�t, tov�bbi h�rom gy�zelm�t Tennis Masters Cupon aratta. 2007. augusztus 27-�n Federer 187 hete folyamatosan vil�gels�: ezzel – Jimmy Connors f�rfi rekordja ut�n (160) – megd�nt�tte Steffi Graf abszol�t rekordj�t is (186).

A US Openen ism�t meg�ll�thatatlan volt, bejutott 14. sorozatos Grand Slam-el�d�nt�j�be �s 10. d�nt�j�be, majd negyedszer is megv�dte c�m�t (d�nt�: Novak �okovi� ellen, 7–6, 7–6, 6–4). Tizenkettedik Grand Slam-gy�zelm�vel utol�rte az �r�kranglist�n Roy Emersont, �s m�r csak k�t gy�zelemre van Pete Samprast�l. � lett az open era els� f�rfi teniszez�je, aki n�gy egym�st k�vet� US Opent meg tudott nyerni (2004–2007), �s a teniszt�rt�nelem egyetlen olyan teniszez�je, aki n�gy egym�st k�vet� �vben meg tudta nyerni mind Wimbledont, mind a US Opent. 2004 �s 2006 ut�n harmadszor is megnyert az �v n�gy Grand Slam-torn�j�b�l h�rmat, r�ad�sul 2006-ban �s 2007-ben mind a n�gyen d�nt�t j�tszott. Mivel kor�bban megnyerte a US Open Seriest, a US Open-gy�ztesnek j�r� p�nzd�jon fel�l egymilli� doll�r b�nuszt is kapott, �s �tvette a vezet�st az ATP Race-ben, amit a Madrid Mastersen meger�s�tett azzal, hogy d�nt�be jutott, b�r c�m�t nem tudta megv�deni. Hazai torn�j�n, B�zelben viszont m�r megv�dte a c�m�t, amivel bebiztos�tta – sorozatban negyedszerre – �v v�gi vil�gels�s�g�t is. Az utols� Masters-torn�n, P�rizsban meglepet�sre csak a harmadik k�rig jutott, David Nalbandian gy�zte le.

Az �vz�r� tenisz-vil�gbajnoks�gon, a Tennis Masters Cupon az els� csoportk�r�s meccs�n kikapott Fernando Gonz�lezt�l, de Nyikolaj Davigyenk�t �s Andy Roddickot m�r magabiztosan verte, �gy csoportels�k�nt jutott a legjobb n�gy k�z�. Az el�d�nt�ben Rafael Nadalt, a d�nt�ben pedig David Ferrert is k�nnyed�n megverte, �s megszerezte negyedik Masters Cup-c�m�t (2003, 2004, 2006, 2007). Ezzel a gy�zelemmel eg�sz �vben ny�jtott teljes�tm�ny�hez m�lt� m�don z�rta le a hivatalos teniszszezont. A r�k�vetkez� h�ten Federer h�rom bemutat� meccset j�tszott gyermekkori p�ldak�p�vel, Pete Samprasszel, �s 2007. november 26-�n megkezdte 200. het�t a vil�granglista �l�n. (~> meccsei 2007-ben)