Els� �vek

Karrierj�re a folyamatos fejl�d�s jellemz�, sok tenisznagys�ggal ellent�tben fiatalkor�ban kev�s nagy eredm�nyt �rt el. H�rom�ves kor�ban kezdett el teniszezni, majd nyolc�vesen csatlakozott a TC Old Boys teniszklubhoz. Edz�i, Adolf Kacovsky �s Peter Carter nagyban hozz�j�rultak a fejl�d�s�hez. 10-t�l 14 �ves kor�ig Federer szinte t�bb id�t t�lt�tt Peter Carterrel, mint a saj�t sz�leivel. Carter tan�totta meg neki a hib�tlan technik�t, �s egyben azt is sokat magyar�zta neki, hogyan kell a p�ly�n viselkedni, �s kord�ban tartani az indulatait. Federer tenisz mellett tehets�gesen focizott, de tizenk�t �vesen v�g�rv�nyesen a tenisz mellett d�nt�tt. 1995-t�l Ecublensben, a sv�jci nemzeti sportk�zpontban folytatta az edz�seket. Szinte azonnal megkapta a sv�jci �llam t�mogat�s�t, �s ennek seg�ts�g�vel 1995 �s 1997 k�z�tt h�t junior torn�t megnyert. 1997-t�l kezdve egyre t�bb nemzetk�zi versenyen indult, �s m�jusban megnyerte els� nagyobb nemzetk�zi junior c�m�t Prat�ban.

Mint junior wimbledoni bajnok �s ranglista-vezet�, 17 �vesen els� professzion�lis �v�ben sok szabadk�rty�t kapott a feln�tt nemzetk�zi torn�kra. 1999-ben, �v elej�n azt a c�lt t�zte ki mag�nak, hogy bejusson az els� 200-ba az ATP vil�granglist�j�n, ezt azonban m�r tavasszal t�lteljes�tette. A Davis-kup�n hamar kiv�vta mag�nak a vezet� poz�ci�t a sv�jci csapatban, �s a negyedd�nt�ig vez�nyelte azt. B�csben jutott be �lete els� el�d�nt�j�be ATP-torn�n, amivel azonnal az els� 100-ba ker�lt a ranglist�n. Az �vet v�g�l a ranglista 64. helyezettjek�nt z�rta.

Az els� �v sikerei ut�n 2000-re szer�ny c�lt t�z�tt ki maga el�: be akart ker�lni az els� 50 k�z� a vil�granglist�n. Miut�n Marseille-ben bejutott els� ATP-d�nt�j�be (amit v�g�l honfit�rsa, Marc Rosset nyert meg), ez a c�l m�r majdnem meg is val�sult, �gy �v v�g�re �jat t�z�tt ki: az els� 25 helyezettet. Edz�j�vel, Peter Carterrel hivatalosan elv�ltak �tjaik, b�r k�s�bb is sokat konzult�ltak. Federer meg akarta mutatni, hogy egyed�l is meg tud �llni a l�b�n, �s nincs sz�ks�ge az �llam t�mogat�s�ra sem. �j edz�je Peter Lundgren lett, aki m�r kor�bban is dolgozott vele alkalomadt�n. Lundgren felismerte az akkor 18 �ves Federer hatalmas tehets�g�t, ugyanakkor a fejl�d�s lehet�s�g�t is l�tta benne. B�r Federer teljes�tm�nye a torn�kon m�g nem volt egyenletes, a ny�ri szezonja nem is siker�lt j�l, Sv�jc nevezte a 2000-es sydneyi olimpi�ra, ahol meglepet�sre az el�d�nt�ig jutott, �s v�g�l negyedik lett. Otthon, B�zelben bejutott karrierje m�sodik ATP-d�nt�j�be, ahol Thomas Enquist verte meg. Az �vet a vil�granglista 29. hely�n z�rta, nem sokkal elmaradva saj�t kit�z�tt c�lj�t�l. T�len felvette Pierre Paganinit er�nl�ti edz�j�nek, hogy a tov�bbiakban fizik�lisan is fel tudja venni a versenyt a mez�ny legjobbjaival. (~> Federer �sszes meccse 1998-ban, 1999-ben �s 2000-ben)

2001-t�l az els� wimbledoni gy�zelemig (2003)

A 2001-es �vre k�t c�lt t�z�tt ki maga el�: �lete els� tornagy�zelm�t �s a vil�granglista els� 15 hely�t. Az els� c�lt hamar el�rte: febru�rban megnyerte a mil�n�i torn�t (d�nt�: Julien Boutter ellen). A m�sik c�l el�r�se sem v�ratott sokat mag�ra: salakos szezonja j�l siker�lt, a Roland Garroson bejutott �lete els� Grand Slam-negyedd�nt�j�be, �s Wimbledon ut�n m�r a vil�granglista 15. hely�n �llt. Wimbledonban a 16 k�z�tt a h�tszeres wimbledoni bajnok Pete Samprasszel tal�lkozott. Az akkor 19 �ves Federer �t j�tszm�ban b�cs�ztatta Wimbledon akkor n�gy �ve uralkod� c�mv�d�j�t. Gyermekkori p�ldak�pe ellen aratott gy�zelm�vel Sampras 31 meccses wimbledoni veretlens�gi sorozat�t szak�totta meg. Ez ut�n a gy�zelem ut�n mindenki azt v�rta t�le, hogy megnyeri a torn�t, azonban m�r a k�vetkez� k�rben b�cs�zott (Tim Henman verte meg). Az �v tov�bbi r�sz�ben s�r�l�ssel bajl�dott, ez�rt nem �rt el komolyabb eredm�nyeket (b�r B�zelben �jra d�nt�be jutott). Az �vet a vil�granglista 13. hely�n z�rta.

2002-ben addigi p�lyafut�sa legsikeresebb tavaszi id�ny�t produk�lta, az Ausztr�l Openen a negyedik k�rig, Mil�n�ban International Series torn�n d�nt�be jutott, �s m�rciusban bejutott karrierje els� Masters Series-d�nt�j�be Miamiban, ahol Andre Agassit�l kapott ki. K�t h�ttel k�s�bb Hamburgban a m�sodik Masters-d�nt�j�be is bejutott, �s ezt m�r meg is nyerte, Marat Szafin ellen. A Roland Garroson �s Wimbledonban meglepet�sre az els� k�rben b�cs�zott. Sokan �rtetlen�l �lltak az el�tt, mi�rt nem tudja a t�le megszokott eredm�nyeket produk�lni az �v n�gy legnagyobb torn�j�n. A k�vetkez�, torin�i torn�n is kiesett az els� k�rben. 2002 augusztus�ban azonban volt edz�je �s bar�tja, Peter Carter tragikus hal�la fordul�pontot jelentett karrierj�ben �s a j�t�khoz val� hozz��ll�s�ban. Fiatal j�t�kosk�nt sokszor figyelmen k�v�l hagyta, amit az edz�i mondtak neki, hogyan kell j�tszania �s viselkednie, de ekkor volt bar�tja kedv��rt lassan �sszeszedte mag�t. Nem sokkal a baleset ut�n Cincinnatiben ugyan m�g �jra kiesett az els� k�rben, �s a US Openen is csak a negyedik k�rig jutott, de azt�n megnyerte a b�csi torn�t, amit Carternek aj�nlott: „Ezt a c�met neki nyertem. Nagyon hi�nyzik.”^[38]
Annak ellen�re, hogy az �v sor�n nem jutott be egyetlen Grand Slam-torna negyedd�nt�j�be sem, kijutott az �vz�r� vil�gbajnoks�gra, a Tennis Masters Cupra, ahol csak az el�d�nt�ben b�cs�zott, az akkori vil�gels� Lleyton Hewitt-t�l kapott ki. Az �vet a vil�granglista 6. hely�n z�rta.

A 2003-as �vre Federer �s edz�je, Peter Lundgren nagy c�lt t�z�tt ki: az els� 4 helyet a vil�granglist�n, �s egy Grand Slam-c�met. Az �v els� Grand Slam-torn�j�n elszalasztotta a lehet�s�get: David Nalbandian a 16 k�z�tt b�cs�ztatta �t szettben. Ut�na r�gt�n h�rom torn�t is megnyert, Marseille-ben, Dubajban �s M�nchenben, �s a Davis-kup�ban is az el�d�nt�be vez�nyelte a sv�jci csapatot. A Roland Garroson viszont megint kiesett az el� k�rben, a sajt� �rtetlenked�se k�zepette, ami ment�lis gyenges�gnek tudta be a korai b�cs�kat. Federert azonban, �gy t�nik, ez nem zavarta: k�zvetlen�l Wimbledon el�tt megnyerte Hall�ban a f�ves felk�sz�t� torn�t. Wimbledonban es�lyesk�nt indult, �s 2001 �ta el�sz�r siker�lt is t�ljutnia az els� k�r�k�n. B�r a m�sodik h�t els� fel�ben h�ts�r�l�ssel k�zd�tt, bek�zd�tte mag�t az el�d�nt�be, ahol Andy Roddick ellen majdnem hiba n�lk�l teniszezett, �s bejutott �lete els� Grand Slam-d�nt�j�be. A d�nt�ben Mark Philippoussis volt az ellenfele: Federer 3 szettben (k�zt�k k�t tie-breakkel) nyerni tudott (7:6, 6:2, 7:6): v�gre eleget tett a vele szemben t�masztott elv�r�soknak, �s megnyerte �lete els� Grand Slam-c�m�t.

Wimbledon ut�n Federerre �jabb kih�v�s v�rt: a Davis-kupa el�d�nt�je Ausztr�lia ellen. A csapatok egyben a volt ausztr�l edz�je tisztelet�re elnevezett Carter-kup��rt is k�zdtek. Federer az els� meccs�t megnyerte, de Lleyton Hewitt ellen nem b�rta a nyom�st, k�t szett el�nyb�l elvesztette a meccset, ami Ausztr�lia gy�zelm�t jelentette. A d�nt� ut�n Carter csal�dja pr�b�lta �t megv�gasztalni. A kem�ny p�ly�s szezonban Federer megnyerte a b�csi torn�t, �s �ves sikereinek k�sz�nhet�en ekkor m�r a vil�gels�s�g�rt k�zd�tt. Az �vet v�g�l a m�sodik helyen z�rta, viszont megnyerte �lete els� Tennis Masters Cup-d�nt�j�t, Houstonban, Andre Agassi ellen. Ekkor kezd�d�tt meg Federer mai napig is tart� dominanci�ja. 2003 december�ben �gy d�nt�tt, edz�je, Peter Lundgren n�lk�l folytatja p�lyafut�s�t. Innent�l fogva csak az er�nl�ti edz�je, Pierre Paganini, Pavel Kovac, Mirka, a csal�dja �s a bar�tai alkotta csoport seg�t neki. (~> Meccsei 2001-ben, 2002-ben �s 2003-ban)